Égéstermék hogy nem jut ki a csövek illesztésénél?

• A kerámiapapír megakadályozza. Van alternatíva, hőálló sziloplaszt alkalmazásával további tömítő réteget lehet kívülről felvinni. Több hőtartományban kapható, 300-1200 Celsius fokig bírja és rugalmas is.... kb 2500Ft

   

Kerámiai papír tömítést belülről hogyan rögzíti mindhárom csőre?

• Nincs belül tömítés, csak kívülről

   

Vannak elérhető műszaki rajzok?

• A „Műszaki rajzok” főmenüben található

   

A konvektor gazdaságosabbá tétele akkor is lehetséges, ha PB gázról üzemel?

• Az eredeti találmányt éppen gázpalackkal működő konvektoron fejlesztette ki Sipos József.

   

Milyen költsége van egy konvektor átalakításának?

• Én 15’000Ft-ból hoztam ki darabonként (haszon nincs rajta). Amennyiben lakatossal készítteti 30’000/db is lehet.

   

Érdeklődöm, hogy egy konvektort mennyiért tudja átalakítani?

• Átalakítást nem vállalok! A weboldalon megjelenített információkat mindenki saját felelősségére használhatja fel, ellenszolgáltatás nélkül.

   

A fényképeken nagyjából látom a munkafolyamatot, de érdeklődnék, hogy meg tudná-e velem osztani, hogy pontosan mit és hogyan csinált?

• A "Hogyan készült?" menüben talál egy leírást PDF-ben.

   

Képen nézve a konvektort szemből: a jobb oldalon lévő fém "doboz"alján nyílás van a teteje pedig zárt, ez kapcsolódik a 3 beszerelt csőhöz és a baloldalon található magas fém "dobozon" pedig távozik a már felmelegedett levegő gondolom annak pedig az alja zárt és csak a tetején van nyílás.

• Igen a "légterelő" dobozok úgy vannak kialakítva "alsó" alul nyitott felül zárt és a "felső" fordítva

   

Pontos méretekre, anyagokra, magyarázatra lennék kíváncsi!

• A „Műszaki rajz” menüpontban talál pár információt, az összes adat még nincs feltöltve

   

Gyűjtő és a kiömlő "dobozokat" is csak szorítóbilinccsel rögzítette a csövekhez vagy esetleg ott már van hegesztés is?

• Nincs bilincsel rögzítve. A „bal” oldali „kiömlő” magát megtartja, a „jobb” oldali „szívó” zárt fedele meg van fúrva és M6-os csavarral van ellen feszítve a csővel szemben.

   

A csöveket hozzá lehet hegeszteni a hődobhoz?

• A csövet nem érdemes hozzáhegeszteni a dobhoz mert a két anyagnak különbözik az anyagminősége és a  hőtágulása is. Mint hegesztés technológiában jártas szakember, véleményem szerint a hődob lemeze elrepedhet az ébredő hődilatáció során. Mivel bilincsel van rögzítve, ami nem hoz létre szilárd kötést a cső és a dob között, ezért van egy minimális holtjáték, mely a dilatációt elnyeli. (A dob repedése minden átalakítás nélkül létező, előforduló jelenség) https://www.youtube.com/watch?v=BPD7tB9uoYI

   

A Beépített acél cső nem zavarja az égést?

• Nem, inkább előny mert hatékonyabb a hőátadás. A három csőből kettőt közvetlen ér a láng.

   

Mennyire biztonságos ez az átalakítás?

• Az átalakítás biztonságos, hiszen bizonyította ez a szabadalom, nemhogy veszélyes, hanem életet menthet. Ez Sipos József el is magyarázta, hogy a kéményes kiviteleknél a kéményből visszaáramló égéstermék - mivel a kéményes kivitel NYITOTT, azaz a szoba levegőjét emészti-, hamarabb kikapcsol a konvektor és nem engedi a szénmonoxidot visszaáramolni.

• Az átalakítást követően üzembe helyeztem egy ~220V-os STECK típusú gáz és szénmonoxid érzékelőt. Az érzékelő jól működik, mert mikor a feleségem a fürdőszobában használja a hajlakk spray-t, majd belibben a szobába 10-20 sec után már riaszt. Mégha nem is a legjobb a piacon, de megfelelően működik, mert nagyon kis koncentrációt is érzékel.

• A parapetes konvektorok előnye, hogy a kültéri levegőt használja fel az égéshez (parapeten keresztül áramlik be), ELLENBEN a kéményes konvektorral, ahol az élettér, azaz a szoba levegőjét használja fel működése során. Itt a konvetor hátlapja nyitott a szobában! Ez a gyári kivitel minden átalakítás nélkül 100x veszélyesebb, mint a parapetes vagy az átlakaított parapetes.

• Ráadásul a lepenészedés is megszűnt, ami az egészséget károsította. Évek óta küzdöttünk ellene!

   

Miből ered az átalakított konvektor hatékonysága?

• Meg van növelve a hőleadó felület a csövekkel. A hagyományos konvektor kb. 250Celsius hőfokon nyomja ki a levegőt falon kívülre, az átalakított konvektor pedig kb. 130 Celsius körüli a Max hő kilépés a szabadba. A hőkülönbözet marad a fűtött lakásban, vagyis a veszteséget konvekciós hőként hasznosítja.

• A konvektort tapasztalatom szerint 10 Celsius külső, éjszakai hőmérsékletig elég csak őrlángon „N”-re, azaz nullára- állítva hagyni. Az érdekessége, hogy az őrláng közvetlenül eléri és melegíti az alsó csövet, ezzel folyamatosan áramoltatja a langyos levegőt és 22,5 Celsius fokon tartja a szoba hőmérsékletét. Ennek több segítő tényezője is lehet amit nem tudok elemezni mint légköbméter, szigetelés, új nyílászáró…

• Az átalakítás nélküli konvektor gyorsan melegszik, de gyorsan ki is hűl, mert a beáramló hideg légköri levegő pár perc alatt lehűti a vékony lemezből készült hődobot. Ráadásul aránytalanul kicsi a hőleadó felülete, ami a veszteséges hőleadás egyik forrása! Ami a hátránya még, hogy a láng először az égéstér levegőjét melegíti fel, majd a levegő a hődobot, ami a szoba levegőjét. Ebben az esetben az első veszteség az, hogy az égéstér levegőjét kell melegítenie, ami gyorsan ki is áramlik a parapeten. Ellenben továbbfejlesztett konvektor; worgas égő (láng)---> felmelegíti az acélcsövet 50%-ban közvetlenül éri a láng!--> az pedig a szoba levegőjét. Ebben az esetben a cső felveszi hőt és tárolja is egyben. Ez jól megfigyelhető mikor a konvektor kikapcsol (mert felfűtötte a szobát) min. 15 percig pont úgy nyomja a meleget mintha be lenne kapcsolva. (Itt lesz egy videofelvétel  később)

Mi áramoltatja  a levegőt? 

• A folyamat egyszerű elven a gravitációs légáramláson alapul. A meleg levegő felfelé áramlik, mivel kisebb sűrűségű, mint a hideg levegő. A folyamatot a természet szabályozza és működteti, megjegyzem tökéletesen, mint egy ventillátor.

   

A csövek helyzete mi alapján van meghatározva?

• Megfelelő tervezéssel. A „műszaki rajzok” menüpontban található „fogadólemez” felhelyezésekor 6db furat megegyezik a gyárilag kialakított 6db furattal. Ez meghatározza és tájolja a csöveket helyzetét is egyben.

   

   

Milyen anyagokat használt?

• A rozsdamentes cső, rozsdamentes acéllemez (fogadólemezhez), kerámiapapír… bővítés alatt!

   

Miért választott rozsdamentes anyagot a csőhöz, mikor annak a hővezetési tényezője kisebb, mint a normál acélnak.

• Tudom, hogy rosszabb a hővezetési tényezője a normál acélhoz képest, de rozsdamentes higiénia szempontból lett kiválasztva, mivel nem rozsdásodik. Az élelmiszeripari hőcserélők is rozsdamentes anyagból készülnek, mint pl a pasztőröző, folyadék keringető és egyéb szűrőgépek. Ha minimum 50%-al csökken a fűtésszámlád, akkor 1% veszteség feláldozható, hogy ne jelentsen gondot a rozsda. Ne felejtsük el, hogy ezen keresztül kering a szoba levegője!